A fenti címmel került megrendezésre a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal (NKTH) Innovációs fórumának következő eseménye. A felszólalók valamennyien hangsúlyozták, a nanotechnológia nem önálló iparágként, hanem minden más ipari terület részeként kell, hogy beépüljön hazánk gazdasági fejlődésébe. A kutatás-fejlesztés, az oktatás és az ipar mellet pedig nem hagyható ki a fejlesztés támogatói közül a civil szféra sem.

Boda Miklós

Boda Miklós az NKTH elnöke bevezetőjében a termékek létrehozásának szükségességét emelte ki. Azaz ahhoz, hogy Magyarország versenyképes maradjon, kevés az olcsó munkaerő, amit kínálhatunk, ami már nem is olyan olcsó más tőlünk keletebbre fekvő országokhoz képest. Az egyetlen, amivel fenntarthatjuk versenyképességünket az, hogy önálló, eladható termékeket hozunk létre. A nanotechnológiai iparhoz kapcsolódó vita felszolalói az iparág három teljesen különböző területét képviselték. Dr. Bársony István kutatói oldalról, Dr. Sztaniszláv Dánielné az ipar oldaláról, míg Dr. Mojzes Imre oktatói megközelítésben tárgyalta a terület lehetőségeit.

Dr. Bársony István az MTA Műszaki Fizikai és Anyagtudományi Intézetének igazgatója szerint a kiemelkedő jelentőségű az, hogy a nano mérettartományban –azaz100 nanométer alatti tartományban- a fizika, kémia és biológia együtt képes működni. Komplex problémák megoldására törekedhetnek, holott eddig elválasztotta e három tudományágat az, hogy teljesen más mérettartományban végezték kutatásaikat. A technológiai újdonságok ismertetése mellett felhívta a figyelmet arra, hogy a publikációk és a beadott termékszabadalmak száma közötti különbség a világ más országaiban is igen nagy, azonban mindenhol jellemzően az Akadémiák adják a publikációk nagyobb részét. Tehát elengedhetetlen lenne a terület húzóágazattá válásához, hogy az érdekeltek összefogjanak, hogy a kutatás és fejlesztés valamint a termelés együtt hozzon eredményeket.

Dr. Sztaniszláv Dánielné a TKI-Ferrit Kft. ügyvezetője szerint a kérdés inkább

A vitafórum előadói

az, hogy lehet-e húzóágazat bármi, a nanotechnológia nélkül. Véleménye szerint ugyanis a nanotechnológia egy új ipari forradalom hajtóereje lesz, amelyből nem szabad kimaradnunk. Magyarországnak pedig megvannak az adottságai ahhoz, hogy valamelyik iparágát húzóágazattá fejlessze a nanotechnológia segítségével. Léteznek már a piacon lévő termékek is, például a felületvédelem területén, vannak olyanok is, amelyek laboratóriumi tesztelés alatt vannak, tehát néhány éven belül elérhetőek lesznek. És vannak olyan tervek is, amelyek a sci-fi határait súrolják, de talán egyszer ezek is megjelennek majd a piacon. Számos feladat áll még a kutatók előtt, mielőtt a nanotechnológia behálózná az életünket. Sok munka van hátra az élettartam vizsgálatok lefolytatásától a biztonsági vizsgálatokig, az etikai szabályok meghatározásától az alkalmazhatóság szigorú kontrolljának kialakításáig.

Dr. Mojzes Imre, mint a BME tanára, az oktatás oldalát emelte ki. Leszögezte, a technológia oktatása fontos terület, az oktatás kulcs része, melyet következetesen folytatni kell. Véleménye szerint  önálló képzésként jelenhetne meg a nanotechnológiai mérnök képzés a Műegyetemen, amelyhez kapcsolni kellene az alacsonyabb fokú képzések kialakítását is. A leendő nanotechnológiai mérnökök számára kiemelten fontos az informatikai képzés, ami a mindenhol jellemző kommunikációs szerep mellett ezen a területen a modellezés és szimuláció területén is fontos szerepet játszik. Kiemelte az oktatási fejlesztések mellett azt, hogy a nanotechnológia társadalmi elfogadtatása elengedhetetlen. Mindenki használja, például a mobilkommunikációt, de csak kevesen foglalkoznak azzal, hogy valójában hogy is működik. Fel kellene világosítani a civil szférát, hogy ez nekik is fontos terület, mert ezzel nagyban növelni lehetne az összefogás erejét. Mindezzel tehát egy nemzeti nano-stratégia létrehozását javasolta Mojzes, amiben a kutatás-fejlesztés, az oktatás és az ipar mellett egyenlően fontos területként jelenne meg a társadalmi aspektus is.

Szerző: Tímár Gigi