Lehet-e húzóágazat a nanotechnológia? Ha igen, miért nem? [2005. december 7., 08:59]A fenti címmel került megrendezésre a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal (NKTH) Innovációs fórumának következő eseménye. A felszólalók valamennyien hangsúlyozták, a nanotechnológia nem önálló iparágként, hanem minden más ipari terület részeként kell, hogy beépüljön hazánk gazdasági fejlődésébe. A kutatás-fejlesztés, az oktatás és az ipar mellet pedig nem hagyható ki a fejlesztés támogatói közül a civil szféra sem.
 |
|
Boda Miklós |
Boda Miklós az NKTH elnöke bevezetőjében a
termékek létrehozásának szükségességét emelte ki. Azaz ahhoz, hogy Magyarország
versenyképes maradjon, kevés az olcsó munkaerő, amit kínálhatunk, ami már nem is
olyan olcsó más tőlünk keletebbre fekvő országokhoz képest. Az egyetlen, amivel
fenntarthatjuk versenyképességünket az, hogy önálló, eladható termékeket hozunk
létre. A nanotechnológiai iparhoz kapcsolódó vita felszolalói az iparág három
teljesen különböző területét képviselték. Dr. Bársony István kutatói oldalról,
Dr. Sztaniszláv Dánielné az ipar oldaláról, míg Dr. Mojzes Imre oktatói
megközelítésben tárgyalta a terület lehetőségeit.
Dr. Bársony
István az MTA Műszaki Fizikai és Anyagtudományi Intézetének igazgatója szerint a
kiemelkedő jelentőségű az, hogy a nano mérettartományban –azaz100 nanométer
alatti tartományban- a fizika, kémia és biológia együtt képes működni. Komplex
problémák megoldására törekedhetnek, holott eddig elválasztotta e három
tudományágat az, hogy teljesen más mérettartományban végezték kutatásaikat. A
technológiai újdonságok ismertetése mellett felhívta a figyelmet arra, hogy a
publikációk és a beadott termékszabadalmak száma közötti különbség a világ más
országaiban is igen nagy, azonban mindenhol jellemzően az Akadémiák adják a
publikációk nagyobb részét. Tehát elengedhetetlen lenne a terület húzóágazattá
válásához, hogy az érdekeltek összefogjanak, hogy a kutatás és fejlesztés
valamint a termelés együtt hozzon eredményeket.
Dr.
Sztaniszláv Dánielné a TKI-Ferrit Kft. ügyvezetője szerint a kérdés inkább
 |
|
A vitafórum előadói |
az, hogy lehet-e húzóágazat bármi, a
nanotechnológia nélkül. Véleménye szerint ugyanis a nanotechnológia egy új ipari
forradalom hajtóereje lesz, amelyből nem szabad kimaradnunk. Magyarországnak
pedig megvannak az adottságai ahhoz, hogy valamelyik iparágát húzóágazattá
fejlessze a nanotechnológia segítségével. Léteznek már a piacon lévő termékek
is, például a felületvédelem területén, vannak olyanok is, amelyek laboratóriumi
tesztelés alatt vannak, tehát néhány éven belül elérhetőek lesznek. És vannak
olyan tervek is, amelyek a sci-fi határait súrolják, de talán egyszer ezek is
megjelennek majd a piacon. Számos feladat áll még a kutatók előtt, mielőtt a
nanotechnológia behálózná az életünket. Sok munka van hátra az élettartam
vizsgálatok lefolytatásától a biztonsági vizsgálatokig, az etikai szabályok
meghatározásától az alkalmazhatóság szigorú kontrolljának kialakításáig.
Dr. Mojzes Imre, mint a BME
tanára, az oktatás oldalát emelte ki. Leszögezte, a technológia oktatása fontos
terület, az oktatás kulcs része, melyet következetesen folytatni kell. Véleménye
szerint önálló képzésként
jelenhetne meg a nanotechnológiai mérnök képzés a Műegyetemen, amelyhez
kapcsolni kellene az alacsonyabb fokú képzések kialakítását is. A leendő
nanotechnológiai mérnökök számára kiemelten fontos az informatikai képzés, ami a
mindenhol jellemző kommunikációs szerep mellett ezen a területen a modellezés és
szimuláció területén is fontos szerepet játszik. Kiemelte az oktatási
fejlesztések mellett azt, hogy a nanotechnológia társadalmi elfogadtatása
elengedhetetlen. Mindenki használja, például a mobilkommunikációt, de csak
kevesen foglalkoznak azzal, hogy valójában hogy is működik. Fel kellene
világosítani a civil szférát, hogy ez nekik is fontos terület, mert ezzel
nagyban növelni lehetne az összefogás erejét. Mindezzel tehát egy nemzeti
nano-stratégia létrehozását javasolta Mojzes, amiben a kutatás-fejlesztés, az
oktatás és az ipar mellett egyenlően fontos területként jelenne meg a társadalmi
aspektus is.
Szerző: Tímár Gigi