Klick - �szak-Magyarorsz�g els� elektronikus napilapja

Digitális tartalmak a múltból, a jövõnek
[2004. janu�r 15., 17:41]

A számítástechnika használata lassan életünk minden pontján megjelenik, legyen az munka, tanulás vagy szórakozás. S emcsak hogy megjelenik, nélkülözhetetlenné válik. Ma már okumentumaink
nagy része eleve digitális formában születik meg. Nemzeti kultúránk fennmaradása érdekében azonban elengedhetetlen, hogy a múltban keletkezett értékeket is digitális formában közzétehetõvé és megõrizhetõvé tegyük. Hatalmas tudás és ismeretanyag válik így mindenki számára elérhetõvé.Elsõsorban a rendelkezésre álló anyagi erõforrások függvénye, hogy a múltban felhalmozott kulturális, államigazgatási, gazdasági tudásvagyon milyen ütemben digitalizálható. Az Informatikai és Hírközlési Minisztérium Nemzeti Digitális Adattár programja a kultúránk továbbélése szempontjából kiemelkedõen fontos értékek digitális környezetbe történõ átmentésére és megõrzésére törekszik.
Mindez azonban nem csak egy digitális archívum, sokkal inkább egy olyan kezdeményezés, melynek eredményeként az archívumok szintjén magasabb fokú kooperáció, magasabb fokon integrált
tartalomhasználat válik lehetségessé. Dr. Csepeli Györggyel, az Informatikai és Hírközlési Minisztérium politikai államtitkárával az NDA programról, valamint a digitális tartalmak online oktatásban betöltött szerepérõl beszélgettünk. Ez utóbbira jó példa a nemzetközi szinten is újszerûnek számító oktatási forma, a Miskolcon megnyitott Digitális Középiskola.

Klick: Az Informatikai és Hírközlési Minisztérium kiemelt szerepet szán a digitális tartalomfejlesztésnek. Milyen célokat kívánnak megvalósítani a
Nemzeti Digitális Adattár programjában?

Dr. Csepeli György: Nem a minisztériumi szándék a lényeges, hanem az a társadalmi szükséglet, mely az információs társadalom kialakulását kell hogy eredményezze. Ha csak maga a hálózat, illetve az eszköz áll az emberek rendelkezésére és nem látják mögötte a tartalmat, az ún. -hasznot-, akkor nem akarnak bekapcsolódni a hálózatba. Érezniük kell a lehetõségeket, elõnyöket,
amelyekhez az informatikai eszközök és digitális tartalmak alkalmazása során jutnak. Ez a lehetõség, illetve -haszon- pedig mindenképp az információ és a tartalom. Vannak olyan tar talmak, amelyek közzététele nem az IHM feladatkörébe tartozik, amit megold maga a piac és az üzlet. Például a valóság-show-k neten történõ elhelyezését kikényszeríti a közönség, az üzlet, de nem ebbe a kategóriába tartozik például Jókai Mór vagy Arany János életmûve. Elsõdlegesen az a feladatunk, hogy együttmûködve az Oktatási Minisztériummal, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumával, létrehozzunk a kulturális örökség egészére kiterjedõ adatbázist, amely egy mûszaki, illetve keresési szabvány segítségével hozzáférhetõ lesz iskolákban, mûvelõdési házakban, könyvtárakban és azokban az otthonokban, melyekben a digitális kor
kihívásainak megfelelõen már nemcsak a könyvek olvasása jelenti a fõ információforrást. A jövõ évben teljes lendületet kap majd az említett
Nemzeti Digitális Adattár programunk, amely jelenleg 11 nemzeti közintézménnyel - mint a Hadtörténeti Múzeum, az Országos Széchenyi
Könyvtár, a Néprajzi Múzeum - kötött támogatási szerzõdés alapján a ﬁzikai jelentéshordozókon tárolt tartalmakat teszi rá majd a világhálóra.

Klick: A digitális tananyagfejlesztés témaköréhez szorosan kapcsolható az online oktatás, s ahhoz a miskolci Földes Ferenc Gimnázium levelezõ tagozatán
szeptemberben elindított Digitális Középiskola. Kiknek és hogyan biztosít lehetõséget a tanulásra, felzárkózásra ez az új oktatási forma?

Dr. Csepeli György: Alapelvünk, hogy nem erõltetjük rá az emberekre mannaként ezt a szolgáltatást. Az Európai Unióhoz való csatlakozás csak azoknak a polgároknak jelent reális perspektívát, akik minimálisan érettségivel
rendelkeznek, illetve az érettségihez kapcsolódóan valamilyen szaktudással is bírnak. Emellett azonban legalább egy idegen nyelv ismerete is nagyon fontos volna. Régen volt a -dolgozók középiskolája-, amely az iskolarendszerbõl
-esetleg önhibájukon kívül - kikerült emberek nek nagyon fontos lehetõség volt a felzárkózásra. Arra gondoltunk, hogy ezt a felzárkózást most megpróbáljuk online módon biztosítani, tehát a elektronikus tananyagok segítségével.
Magyarországon most itt Miskolcon kezdtük meg kísérletként az elsõ évet a miskolci Földes Ferenc gimnázium levelezõ tagozatán. Decemberben munkamegbeszélést tartottunk a szervezõ és oktató kollégákkal, hogy az elmúlt három hónap tapasztalatait áttekintsük. Úgy gondolom, hogy az országban az ilyen elektronikus oktatási formákra egyre nagyobb lesz az igény. Épp most jártam Tiszabõn, ahol a roma önkormányzat elõtt ismertettem a Digitális Közép
iskola kínálta lehetõségeket. Nagyon kedvezõ volt a fogadtatása, és rögtön jelentkeztek tizenöten. Ezen a területen nem is a kategóriák érdekesek, hanem a személyek. A kategóriák tekintetében vannak, akik mondjuk önhibájukon
kívül egyetemlegesen hátrányos helyzetben vannak, de célcsoportként feltétlenül ﬁgyelem be akarjuk venni a határon túl élõ magya rokat is, akik diaszpórában élnek és nem tudnak az anyanyelvükön tanulni. Az emigráns szervezetek is érdeklõdtek. A technika, amirõl beszélünk, voltaképpen globális. Lehetõvé kívánjuk tenni a magyar nyelven való tanulást mindenki számára, függetlenül attól, hogy hol él.

Klick: Rendelkezésre áll ehhez jelenleg a szükséges informatikai infrastruktúra? Hiszen az említett új oktatási formák és egyáltalán a digitális tartalmak terjesztéséhez korszerû számítógépekre és internet-elérhetõségre van szükség, továbbá szakmai segítségre is, hogy a kevésbé hozzáértõk is boldogulhassanak.

Dr. Csepeli György: A Közháló program keretén belül 2005-ig körülbelül hétezer-hatszáz közcélú internet-hozzáférést tudunk biztosítani, szélessávú adatátviteli technika segítségével. Már ebben az évben is sok kistelepülésre
eljutott az internet a Sulinet program adta keretek között. A program természetesen folytatódik. Ahogyan a halászok is oda mennek, ahol hal van, elsõsorban mi is oda telepítjük ezeket a programokat, ahol már megvan a kritériumoknak megfelelõ technikai háttér. Hozzá kell tennem, hogy ebben az évben 1100 kisebbségi önkormányzat kapott számítógépet. Az önkormányzatok így rendelkeznek számítógéppel, a könyvtárakban szintén van gép, vagy ha nincs, az Informatikai és Hírközlési Minisztérium eMagyarország
pályázatán belül lesz mód hozzájutni. Az egyházközségek még nem ren del kez nek megfelelõ informatikai infrastruktúrával, de számukra is van lehetõség pályázni, így azt gondolom, hogy infrastrukturális területen nem lesznek
problémák.

Klick: Ilyen fejlesztésekre vannak Európai Unió által kiírt pályázatok?

Dr. Csepeli György: A tartalomfejlesztésre mindenképp
vannak, hiszen az eEurope program részét képezi, hogy elsõlegesen a kormányzati tartalmak tekintetében a magyar információs társadalom felzárkózhasson. Január 1-jével elindulnak az Európai Unió pályázatai, a honlapunkon érdemes lesz nyomon követni a Gazdasági Versenyképesség Operatív Programját.

Dr. Csepeli György
Az Informatikai és Hírközlési Minisztérium
politikai államtitkára

Született: Budapest, 1946
Családi állapot: nõs

Végzettség:
19651970 ELTE Bölcsészettudományi Kar orosz irodalom és
pszichológia szak
1980 A szociológiai tudomány kandidátusa, MTA
1992 A szociológiai tudomány doktora, MTA
Pályafutás:
19721986 ELTE BTK, Szociológiai Tanszék, tudományos munkatárs
1986 ELTE BTK, Szociológiai Tanszék, tanszékvezetõ
1993 Magyar Szociológiai Társaság, elnökségi tag
2002. 06. IHM, politikai államtitkár